Szögletes, Svédországban készül, és csak turbómotorokkal kapható az amerikai presztízsmárka legkisebb modellje, a BLS. Elsőként az eurokonform Cadillac legnagyobb érdeklődésre számot tartó, dízel alapváltozatát teszteljük.
Ha Magyarországon felmérnék, ki milyen autónak képzeli a Cadillac-et, legtöbben egy lágyan ringatózó, krómtól roskadozó, három Suzuki Swifttel felérő étvágyú cirkálót írnának körül, olyasfélét, mint amilyennel Fábry Sándor és Wladár András portyázott kontinenseken keresztül. Nekik lehet meglepő az utóbbi hónapok hirdetésein felbukkanó, Cadillac-mércével nézve kompakt, szögletes, visszafogottan krómozott limuzin, amely a márkától teljesen idegennek hitt fogalmakat, vezetési élményt és takarékos turbódízel motort ígér. Pedig nem történt félreértés.
2010-ben Európában 20 000 Cadillac-et szeretnének eladni. Ahhoz, hogy négy év leforgása alatt elérjék a tervezett darabszámot, lefelé, a nagyobb volumennel kecsegtető középkategória irányába kellett bővíteni a kínálatot egy olyan típussal, amely megfelel az itteni vásárlók ízlésének. A platformstratégiák világában kézenfekvő ötletnek tűnt a másik GM-prémiummárkától, a Saabtól kölcsönözni a műszaki alapokat és a gyártókapacitást Trollhattenben. Ezek után nem maradt más feladata az amerikai tervezőknek, mint megalkotni a Saab 9-3 bázisára egy olyan formát, amely markánsan hordozza a 21. századi Cadillac-ek stílusjegyeit..
Leszámítva a kerékjárati íveket, kemény élek és hatalmas, szinte teljesen sík lemezek uralják a BLS karosszériáját, elölnézetből pedig a hatalmas hűtőrács V-alakzata és az annak folytatásaként domborított motorháztető dominál. Farrészén függőleges lámpatest és a csomagtér légterelőjében szélesen végighúzódó harmadik féklámpa jelzi a márkaidentitást. Összességében férfias és arányos formaterv született, egyáltalán nem tűnik Saab-alapokra erőltetett bonsai-Cadillac-nek.
Jól dolgoztak a belsőépítészek is, de nem elég alaposan. Leginkább az alumínium kerettel szegélyezett, zömök középkonzol formája feltűnő, amelyben kifejezetten elegáns részlet az analóg időmérő óra. Ez a mozzanat olyannyira elvonja a figyelmet, hogy elsőre fel sem tűnik, nemcsak a műszeregység, de a kormánykerék, a slusszkulcs és foglalata, mindkét bajuszkapcsoló és a belső kilincs is ugyanolyan, mint a Saab 9-3-ban, sőt a sebességváltó környékét is hasonlóan alakították ki, beleértve a kapaszkodónak álcázott kézifékkart. Ilyen hiányosságokkal együtt lehet élni, de a különleges külső dizájn tükrében a vezető munkahelye környékén is elvárhatna valamivel több egyediséget. A svéd rokonság hozományaként bőséges a biztonsági felszereltség, a BLS kapott aktív fejtámlákat, elöl-hátul oldal- és függönylégzsákokat, és a második, Exclusive felszereltségi szinttől fölfelé menetstabilizáló rendszert is.
Tesztautónkban az esőérzékelős ablaktörlő mellett, a Visibility csomag részeként automatikusan elsötétedő külső és belső visszapillantó tükrök is helyet kaptak, de rejtélyes okból kimaradt a világítás fényérzékelő szenzora. Minden BLS-hez jár a 7 hangszórós Bose audiorendszer, amely nagy gombjainak köszönhetően kifejezetten könnyen kezelhető. Amúgy sem érheti sok panasz az ergonómiát, leszámítva az indexkar végéről kapcsolható tempomatot, amely könnyen vezethet véletlen irányjelzéshez.
Bőséges a helykínálat, legalábbis az első üléssorban, ahol hatalmas, elektromosan állítható bőrfotelek várják az utazókat, oldaltartásuk azonban mintha csak dísznek lenne. Hátul ízlésen formázott kanapét alakítottak ki, amelyből középen utazónak csak egy kőkemény kínpad jut. Két személynek viszont széltében és hosszában is tágas a hely, legfeljebb a langaléták feje súrolhatja a plafont. Mindenütt puhák és kellemes tapintásúak a műanyagok, de kissé anakronisztikusnak hatnak a fix tetőkapaszkodók és a zárak nyolcvanas éveket idéző, hatalmas úszói, amelyeket az elektronika elindulás után elfelejt reteszelni. Úgyszintén méltatlanok a csomagtérbe benyúló zsanérok, de kárpótlásul a fedelet távirányítóval is lehet nyitni, a tér kellően nagy, és kárpitozása is igényes.
Elindulás után semmi sem utal a kis-Cadillac amerikai identitására. Bár a szervokormány valamivel nagyobb rásegítést kapott, mint a svéd felmenőé, precízen terelgethető a BLS, amiben a meglepően sportosra hangolt futómű is szerepet kapott. Dübörgése azonban lerontja a zajkomfortot, amit a kulturáltan működő motor amúgy nem zavarna meg. A Fiat-eredetű dízel jó párost alkot a hosszúra áttételezett, könnyen kapcsolható váltóval, és óriási nyomatékának köszönhetően lendületes autózást garantál. Fogyasztása adottságait kihasználva is 8,5 liter körül tartható városi-országúti vegyes használatban, ami pénztárcabarát.
Más kérdés, nevezhető-e gazdaságosnak a dízel BLS 8,3 millió forintos alapára? Márkás európai vetélytársaihoz képest mindenképpen, 150 dízel lóerőért egy Mercedes C-osztálynál például kilencmilliónál is többet kérnek. A hasonló műszaki alapokra épülő, de kevésbé felszerelt Opel Vectra CDTI-hez képest viszont 1,6 milló forint sejtelmes amerikai márkanév és a különleges forma felára. Biztosan lesznek néhányan, akiknek megér ennyit az egyediség - és ők nem döntenek rosszul.
Volvo C30-ast nyerhet az Ön Autója szavazásunkon, ha beküldi az újságban található jelentkezési szelvényt. Vezettük az Opel Corsát és a Kia Carens buszlimuzint. Budapesten kipróbáltunk egy méreten felüli Ford terepjárót, Németországban pedig a Sachsen Classic veteránversenyen indultunk egy Audi 100 Coupé S-sel. Mindez és még sok érdekes téma az októberi Autó Magazinban. Keressék az újságárusoknál!